A fertőrákosi Kőfejtő Magyarország legszebb lajtamészkő feltárása. Kiváló turisztikai látványossá, Fertőrákosra látogatók első számú célpontja. A régészek szerint közel 12 millió éve leülepedett lajtamészkövet már a rómaiak is bányászták. A kőzete eléggé fiatal ahhoz, hogy bányászni lehesen, viszont elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használjak, azonban már nem folyik kitermelés e területen. Évtizedek óta a kultúrális események helyszíne.

 

Tovább

Fertőrákos legjellegzetesebb emléke a 17. századból való, még mindig az eredeti helyén álló szégyenfa, amely Magyarországon egyedi darabnak számít.

A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület.

Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.

A tó egésze Fertő-táj néven a világörökség része, amelybe a Fertő tó egész területe is beletartozik.

A templomot először 1241-ben említették az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak.

Széchényi György püspök építtetett újat, és Szent Miklós védelmébe ajánlotta. Az új templom 1683-ban, amikor a törökök Bécset ostromolták, ismét a háborúk áldozatává vált.

1696-ban viszont már szépen felújítva várta a híveket. Mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el.

Fertőrákos közelében húzódó vasfüggöny áttörésének eseményeire ( 1989 ) az emlékhely díszkútja és kopjafája emlékeztet.

Ezen a helyen zajlott le 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik. Barátkozás a drót két oldalán, a magyar-osztrák határon, szalonnasütéssel. Keletnémet csoport megjelenése, s a határőrök embersége avatta áttöréssé, a német újraegyesítést bevezető történelmi ténnyé. Japán felajánlásra barlangszínházi koncerttel emlékeznek meg róla minden évben. Az ünnepi beszédeken kívül Beethoven Egmont-nyitánya és IX. szimfóniája a műsor.

A templomtól lefelé sétálva a Fő utcán találjuk a kis kápolnát 1714-ből. A kápolna belső két oldalfalán egy-egy fülke szentképpel, a bejárattal szemben a végfal előtt Szűz Mária másfél méteres, festett szobra áll. Az építmény kőkeresztes homlokzatán, a bejárat fölött hosszú német szöveg, mely szerint:

„Istennek, a legszentebb Szentháromságnak, továbbá Isten anyjának, Máriának tiszteletére készíttette el ezt a kápolnát nemes Enirelk Franckh János Máté úr, őfelségének, a dicső római katolikus herceg Hohenzollernenek a kürtöse és az ő házastársa, Anna Katalin. Történt ez 1714. május 1-jén.“

A kápolna valamikor nem itt állt. Bán János leírása szerint 1734-benllították egy 6 méter magas, valószínűleg mesterséges dombra. Mikor a Kisrákosi utca kiépült 1936-ban, egy Kamper nevű halász igényelte a területet. Az engedélyt azonban csak úgy kapta meg, ha „néhány öllel a falu felé“ újra felépíti, és a régi helyett új szobrot helyez el benne.

Az eredeti kápolna kőlapfeliratát az új kápolna homlokzatába erősítették.

A sokáig „Szent Oszvald“ szobornak tartott valójában Szent Donát szobrát szépen felújított állapotban a Kovácshegyen találjuk.

A 4 méter magas oszlop felett egy kőkocka van, három oldalán vájt bemélyedés található , amely valószínűleg virág, kis mécses elhelyezésére szolgált. Ezt a kockát koronázza egy ősi szobor, amely csizmás, bőrnadrágos, kezeit imára kulcsoló férfit ábrázol, akinek haja a nyakába kunkorodik, s a válláról hosszú köpeny omlik a hátára. A lábai előtt rozskéve van felállítva. Az oszlopon felirat található, amelyet a renoválás előtt csak nagy részben el lehet olvasni:

„S..H..A. und Maria hasich ....derzeit Letgler in Kroisbach dieses Kreiz machen lassen anno 1643.“

Szent Donát püspöknek a szomszédos községekben több helyen is állítottak szobrot és különösen a vetések és termések védelmét várták közbenjárásától.

A Sopron felé vezető úton, a kőfejtő közelében áll szent Sebestyén vértanú szobra , felirata szerint 1721-ben emelték. Az idők folyamán tönkrement eredeti helyére 1871-ben Vinczi Erzsébet újat faragtatott.

A szobor a vízimalomtól a patak felé , a volt uradalmi magtár falában van fülkébe állítva. A feszületet tartó szent lábánál egy beteg fekszik. A felirat Szent János Titkos jelenésének több idézetét és az 1731-es évszámot viseli, tehát Szent János szentté avatása után 3 évvel állították.

Az erősen megrongált szobrot 1995-ben egy lelkes Fertőrákos barát (Oszkó Zoltán úr) komoly anyagi áldozatot vállalva felújitatta, majd ezt követően a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat 2003-ban renováltatta.

A törökök bécsi veresége után hálából mindenfelé Szentháromság szobrokat állítottak. Ebből a mozgalomból Rákos is kivette a részét. A szobor az akkori városka végén állott, a kapun kívül, ahol a fertői dűlőút mentén később temető létesült. Az ion oszlopon álló Szentháromságnak csak a feje a régi, az oszlopot a múlt század végén újították fel.

Az első világháborúnak sok véres áldozata volt Fertőrákosról. Emléküket a község népe a falu közepén állított szoborcsoporttal örökítette meg. Ez a német feliratú szobor talapzatának három oldalán ábécében örökíti meg a hősi halált halt százegy rákosi névsorát.

Örsi András szobrász alkotása a kitelepítés és a háború áldozatainak emlékére készült 1996-ban , az ötvenedik évfordulóra.

A három megmunkált kőtömb ( középen a Rákosi Madonnával/ Die Kroisbacher Madonna ) az 1946-ban kitelepítettek nevével rávésve a várfal déli szakasza elé került.

A kőfejtő északi dombján , mint egy felkiáltójel, Gabriela von Habsburg fémplasztikája emelkedik a magasba. A keresztet formázó szögesdrótok felhasználásával, fémből készített emlékoszlop a páneurópai piknik dátumát és néhány embernek a nevét örökíti meg, akiknek része volt benne.

A tábla alatt körbefutó szalagon latin szöveg: In neccessariis unitas-in dubiis libertas-in omnibus caritas. (A szükségben egység - a kételkedésben szabadság - mindenben szeretet.)

A Páneurópai Emlékmű, mely a „vasfüggöny“ egy darabját jelképezi, örök időkre az 1989-es határáttörés emlékét idézi.